A küzdőgyakorlatok elsajátításának és gyakorlásának célja az, hogy a segítségével a kötött bázistechnikai elemeket kombinációkba rendezve, alapvető védekező, támadó "eszköztárat" alakítson ki a karateka, amelyeket majd a szabad küzdelemben fog használni.
Sanbon Kumite - Háromlépéses kötött küzdőgyakorlat
A gyakorlat során két karateka egymással szemben szabályos állásokban, szabályos kihon elemekkel dolgozik.
Számolásra - a támadó fél előrelépés után támadó technikát hajt végre, a védő fél hátralépés után blokkol.
A harmadik blokk után a védő visszatámad, majd a támadó és a védő szerepet cserélnek.
Egy lehetséges gyakorlat:
- Támadás: zenkutsu dachiban lépés előre, oi seiken jodan tsuki
Védés: zenkutsu dachiban lépés hátra, oi jodan uke - Támadás: zenkutsu dachiban lépés előre, oi seiken chudan tsuki
Védés: zenkutsu dachiban lépés hátra, oi chudan uchi uke - Támadás: zenkutsu dachiban lépés előre, oi seiken gedan tsuki
Védés: zenkutsu dachiban lépés hátra, oi seiken gedan barai
Visszatámadás: gyaku seiken gedan tsuki.
Ippon Kumite - Egylépéses kötött küzdőgyakorlat
Ez is szintén egy páros gyakorlat. Felváltva - az egyik karateka támadó, a másik pedig védekező szerepkörben dolgozik. A gyakorlat végrehajtása küzdőállásban történik.
A támadó fél kitalál egy támadó technikát, hangosan elmondja védőnek.
A védő fél hangos OSU!-val jelzi, hogy megértette a támadás módját, kigondolta a védekező kombinációt, és készen áll az elhárításra majd az ellentámadásra. A támadó tetszőleges (de ésszerűen rövid) idő múlva támad.
A gyakorlattal jól lemérhető a bázistechnikák elsajátításának mértéke is.
A végrehajtási időbe mindkét oldalról beleszámít a mozdulatsor kitalálása, a technikák nevének összeállítása / értelmezése.
Renraku
A renraku összekapcsolja a különálló technikákat, illetve összekapcsolja a bázistechnikát a szabadküzdelemmel. A renraku gyakorlatok szintén kötött formátumúak, de a mozdulatsoroknak egyre inkább küzdő jellege van. A vizsgákon számonkért gyakorlatok alapján új kombinációkat lehet kitalálni. A kombinációkat mindenki a saját testalkata (ereje, gyorsasága, lazasága), igénye szerint formálhatja, és a hatékonyságát a dojo, vagy verseny-küzdelmek során kipróbálhatja.
Renraku I.
| Ssz. | Pozíció | Leírás |
|---|---|---|
| 0 | renraku dachi | Alapállás: renraku dachi (küzdőállás hátsó kéz hikitében) |
| 1 | maegeri chudan chusoku | A hátsó lábbal végrehajtott, egyenes, testre irányuló rúgást az oi és a hikitében lévő kéz váltása kíséri. |
| 2 | zenkutsu dachi, gyaku tsuki chudan |
A rugás fókusza és visszahúzása után az első láb talppárnán történő előrecsúsztatásával kialakul az átmeneti zenkutsu dachi állás.
A állás stabilizálása után indul a seiken gyaku tsuki chudan. Az ütéssel egyidőben a csípő előrefordításával rögzül a zenkutsu dachi és az ütés fókuszálásakor kifeszül a testtartás. |
| 3 | renraku dachi | Az első láb visszahúzásával kialakul a renraku dachi, az ütésből a kéz visszahúzódik hikite tartásba. |
Renraku II.
| Ssz. | Pozíció | Leírás |
|---|---|---|
| 0 | renraku dachi | Alapállás: renraku dachi |
| 1 | zenkutsu dachi, soto uke, gedan barai, gyaku tsuki chudan |
Az oi lábat chusokun előrecsúsztatva átmeneti zenkutsudachiba lépés,
védés oi kézzel rövid soto uke, majd gedan barai. A gedan barai fókusza után indul a seiken gyaku tsuki, ezzel egyidőben a csípő előrefordításával rögzül zenkutsu dachi és az ütés fókuszálásakor kifeszül a testtartás. |
| 2 | renraku dachi | Az első láb visszahúzásával kialakul a renraku dachi, az ütésből a kéz visszahúzódik hikite tartásba. |
Renraku III.
| Ssz. | Pozíció | Leírás |
|---|---|---|
| 0 | renraku dachi | Alapállás: renraku dachi |
| 1 | maegeri chudan chusoku |
A hátsó lábbal végrehajtott, egyenes, testre irányuló rúgást az oi és a hikitében lévő kéz váltása kíséri. A rugás fókuszálása és visszahúzása után előrelépés. |
| 2 | yokogeri chudan sokuto |
Az oi és gyaku kéz váltása előidézi a csípőforgást, ami indítja a yokogerit. A rugás fókuszálása és visszahúzása után a támaszkodó láb mellé lépés. |
| 3 | ushiro geri kakato | Fej fordításával egyidőben az oi és gyaku kéz váltása előkészíti a rugást. Az ushirogeri fókuszálása után (a láb visszahúzásának lendületét felhasználva) csípőforgatással irányba fordulás, majd előrelépés. |
| 4 | seiken gyaku tsuki | Az oi lábat chusokun előrecsúsztatva átmeneti zenkutsudachiba lépés, az állás stabilizálása után indul a seiken gyaku tsuki, ezzel egyidőben a csípő előrefordításával rögzül zenkutsu dachi és az ütés fókuszálásakor kifeszül a testtartás. |
| 5 | renraku dachi | Az oi ashi visszahúzásával kialakul a renraku dachi, az ütésből a kéz visszahúzódik hikite tartásba. |
Renraku IV.
| Ssz. | Pozíció | Leírás |
|---|---|---|
| 0 | renraku dachi | Alapállás: renraku dachi |
| 1 | seiken mawashi gedan barai | Hátraszökkenés (gyaku lábbal) neko ashi dachi-ba, oi kézzel seiken mawashi gedan barai. |
| 2 | seiken ago uchi | Előreszökkenés (oi lábbal) renraku dachi-ba, oi kézzel seiken ago uchi |
| 3 | seiken gyaku tsuki chudan | A csapás fókuszálása és visszahúzása után az első láb talppárnán történő előrecsúsztatásával kialakul az átmeneti zenkutsu dachi állás. A állás stabilizálása után indul a seiken gyaku tsuki chudan. Az ütéssel egyidőben a csípő előrefordításával rögzül a zenkutsu dachi és az ütés fókuszálásakor kifeszül a testtartás. |
| 4 | mae geri | Az ütés fókusza után az oi és gyaku kéz visszatér alap kéz tartásba, majd a gyaku láb előrelépéssel az oi láb mellé zár. Az előrelépés lendületét kihasználva indul (oi lábbal) a mae geri chudan. |
| 5 | mawashi geri | A rugás fókuszálása és visszahúzása után előrelépés. A hátsó lábbal végrehajtott, köríves, testre irányuló rúgást az oi és a hikitében lévő kéz váltása kíséri. A rugás fókuszálása és visszahúzása után, lelépés chusokura. |
| 6 | ushiro geri | Fej fordításával egyidőben az oi és gyaku kéz váltása előkészíti a rugást. Az ushirogeri fókuszálása után (a láb visszahúzásának lendületét felhasználva) csípőforgatással irányba fordulás, majd előrelépés. |
| 7 | mae gedan barai | Az oi lábat chusokun előrecsúsztatva átmeneti zenkutsudachiba lépés, az állás stabilizálása után indul a seiken gedan barai, a védés fókuszálásakor kifeszül a testtartás. |
| 8 | gyaku chudan tsuki | A csípő előrefordításával indul a gyaku tsuki és rögzül zenkutsu dachi. Az ütés fókuszálásakor kifeszül a testtartás. |
| 9 | renraku dachi | Az első láb visszahúzásával kialakul a renraku dachi, az ütésből a kéz visszahúzódik hikite tartásba. |
Renraku V.
| Ssz. | Pozíció | Leírás |
|---|---|---|
| 0 | kumite dachi | Alapállás: kumite dachi |
| 1 | oi tsuki | Állás nyitása - első láb előrecsúsztatásával, majd az előremozgás lendületét felhasználva ütés - oi tsuki chudan |
| 2 | gyaku tsuki | Állás zárása a hátsó láb előrehúzásával. Az előremozgás és a csípőforgás lendületét felhasználva - gyaku tsuki chudan |
| 3 | oi tsuki | Állás nyitása - első láb előrecsúsztatásával, majd az előremozgás lendületét felhasználva ütés - oi tsuki chudan |
| 4 | gyaku tsuki | Állás zárása a hátsó láb előrehúzásával. Az előremozgás és a csípőforgás lendületét felhasználva - gyaku shita tsuki |
| 5 | kumite dachi | A shita tsuki fókuszálása után a kéz visszatér küzdőtartásba. |
Renraku VI.
| Ssz. | Pozíció | Leírás |
|---|---|---|
| 0 | kumite dachi | Alapállás: kumite dachi |
| 1 | oi mawashi geri chudan | Első lábbal végrehajtott, testre (bordára) irányuló köríves rugás (az ellenfél támadásának megtörése) |
| 2 | oi tsuki | A rugás fókusza és visszahúzása után előrelépés, majd a stabil állásban csípőforgatásból elsőkezes ütés testre (ellentámadás) |
| 3 | gyaku tsuki |
Ellentétes csípőforgatás segítségével oi tsuki visszahúzása, gyaku tsuki indítása (támadás folytatása, irányítás átvétele)
Az ütés tovább forgatja a testet előkészíti a csípőt a rugáshoz (az ellenfelet betereli a rugás fókuszába). |
| 4 | gyaku mawashi geri chudan | A gyaku tsuki által előkészített tartásból a köríves rugás indítása (támadás befejezése -> győzelem), majd a gyaku tsuki visszahúzása alaphelyzetbe |
| 5 | kumite dachi | A rugás fókuszálása és visszahúzása után előrelépés szabályos küzdőállásba. |
Renraku VII. (Gohon geri)
| Ssz. | Pozíció | Leírás |
|---|---|---|
| 0 | kumite dachi | Alapállás: kumite dachi |
| 1 | mawashi geri jodan | A hátsó lábbal végrehajtott, köríves, fejre irányuló rúgást az oi és a hikitében lévő kéz váltása kíséri. A rugás fókuszálása és visszahúzása után, lelépés chusokura. |
| 2 | ushiro mawashi geri jodan | Fej fordításával egyidőben az oi és gyaku kéz váltása előkészíti a hátsó köríves fejrugást. Az ushiro mawashi geri fókuszálása után (a láb visszahúzásának lendületét felhasználva) csípőforgatással irányba fordulás, majd előrelépés. |
| 3 | mae geri jodan | A hátsó lábbal végrehajtott, egyenes, fejre irányuló rúgást az oi és a hikitében lévő kéz váltása kíséri. A rugás fókuszálása és visszahúzása után, lelépés chusokura. |
| 4 | mawashi geri jodan | A hátsó lábbal végrehajtott, köríves, fejre irányuló rúgást az oi és a hikitében lévő kéz váltása kíséri. A rugás fókuszálása és visszahúzása után, lelépés chusokura. |
| 5 | ushiro mawashi geri jodan | Fej fordításával egyidőben az oi és gyaku kéz váltása előkészíti a rugást. (Az ushiro mawashi gerit fókusszal, nem áthúzással kell végrehajtani) |
| 6 | kumite dachi | Az ushiro mawashi geri fókuszálása után (a láb visszahúzásának lendületét felhasználva) csípőforgatással irányba fordulás, majd előrelépés szabályos küzdőállásba. |
A jól használható kombinációkat érdemes addig gyakorolni, hogy (szinte) reflexé váljanak.
Ha a küzdelem közben előáll a megfelelő szituáció - azonnal, gondolkodás nélkül indítható legyen a mozdulatsor.
A "csibész" küzdők olyan képességekkel születnek, hogy gyárilag sok betárazott kombinációval rendelkeznek és tudatos szellemi megerőltetés nélkül képesek helyesen alkalmazni azokat.
A tudattalan mozdulatok (mushin) mindig gyorsabbak, mint a küzdelem közben tudatosan kitalált és végrehajtott mozdulatok.
Küzdelem közben gyakran nincs is elég idő egy csel helyben történő kidolgozására, mert megváltozik a szituáció és elmúlik a végrehajtására alkalmas pillanat. Nagyon rövid időtartam alatt kell tudni fejben reagálni a helyzetre, kiválasztani és végrehajtani a mozdulatsort.
Fontos dolog az, hogy a tudattalan mozdulatok mégis kontroll alatt maradjanak.
Képesnek kell lenni egy reflex-szerű mozdulatsort is leállítani, vagy menet közben módosítani, pl a balesetek megelőzése érdekében,
vagy ha észrevesszük, hogy az ellenfél csapdájába sétálnánk ha engednénk végigfutni a mozdulatsort.
A versenyküzdelmek egyik fontos stratégiai eleme az ellenfél reakcióinak felmérése.
Meg kell figyelni, hogy az ellenfél hogyan reagál adott kombinációkra, el kell terelni a figyelmét más típusú technikák felé,
majd olyan helyzetbe hozni, hogy egy kifigyelt reflex-szerű mozdulata kihasználható hibához vezessen.
A verseny és dojo kumite során nem megengedhető a kontroll nélküli technikák használata.
Mindenki elgondolkodik azon, hogy ha valamely mozdulat (véletlenül/szándékosan) félrecsúszik mi lehet a következménye...
A dojoban szándékos durvaságot csak kétszer követhet el valaki: először és utoljára.